Hogyan ismered fel a bogárlisztet, vagy a veszélyes adalékanyagokat az élelmiszerekben?

A 10 legkárosabb adalékanyag

1. E150c - Színezésre használt karamell: különböző cukrok felhevítésével, esetleg ammóniummal történő kezeléssel állítják elő. Húskészítményekben, mártásokban, sörökben, szószokban, üdítőitalokban fordul elő. Elfogadható napi beviteli mennyiség: 150 mg/kg. A megbízhatósága vitatott, több kutatás is rámutatott, hogy rákkeltő hatása van, patkánykísérletekben pedig bizonyították, hogy képes megváltoztatni a vérképet. A gyártás során melléktermékként esetlegesen keletkező imidazol származék túl nagy mennyiségben káros lehet az immunrendszerre.

2. E102 - Tartrazin/E120- Kárminsav, kármin/ E104 -Kinolinsárga/ E124 - Kosnilvörös/ E129- Alluravörös AC: ezek a színezékek a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhatnak, felnőtteknél allergiát - túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Édesipari termékek, ételízesítők, szószok, üdítőitalok gyártásánál alkalmazzák őket. (Érdekesség, hogy a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő – ami a bíbortetű nőnemű példányainak szárított testéből áll. Az élelmiszereknek eperszínű árnyalatot ad)

3. E161g – kantaxantin színezék: lila karotinoid pigment, természetes eredetű adalékanyag, amely megtalálható a rákok testében, a lazacban és a flamingó tollában, szintetikus úton is előállítható. Élelmiszerekben nem, de gyógyászati termékekben használják. Nagy mennyiségben májkárosodást okoz a WHO által végzett vizsgálatok szerint.

4. E174 – ezüst színezék: csokoládék és édesipari termékek külső bevonatának használják az élelmiszeriparban fényes, szürke színe miatt. A használata aggályos, mert számos enzim működését képes blokkolni, ezért érdemes elkerülni.

5. E127 – eritrozin színezék: szintetikus adalékanyag, amely gátolja az idegrendszer megfelelő működését, egyértelműen bizonyították, hogy fokozza a hiperaktív gyerekek viselkedési zavarát.

6. E249-252 – Nitritek és nitrátok: a kálium-nitrit (E249) vitatott biztonságú tartósítószer, amely baktériumok hatására mérgezővé illetve rákkeltővé válhat. Különféle csomagolt, pácolt húskészítmények gyakori alkotója, felhasználása azt a célt szolgálja, hogy az ételeknek hosszabb távon is megmaradjon élénk színe és frissessége. A kálium-nitrát (E252) károsíthatja a vér oxigénszállító képességét, illetve káros, rákkeltő nitrózaminok szabadulnak fel, ha keveredik a gyomrodban található fehérjékkel.

7. E220 – Kén- dioxid: tartósítószer, amit borokhoz, konzervek előállításához, aszalt gyümölcshöz, lekvárokhoz, gyümölcslevekhez is gyakran használnak. Már kis koncentrációban is hatással lehet a központi idegrendszerre, és erős allergizáló hatása miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhet elő.

8. E284-285 – borát tartósítószerek: ezek erősen mérgező adalékanyagok, amiket jelenleg az EU csak a kaviárok tartósításához engedélyez.

9. E621 – Nátrium-glutamát: a legismertebb íz-, illetve ízérzet-fokozó, függőséget okoz, az idegeket károsíthatja, súlyos allergiás reakciókat és migrénes fejfájást válthat ki. Mellékhatásaként jelentkezhet depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalom, az arra érzékenyeknél hátfájás, gyengeség, szív- és érrendszeri problémák. Étvágynövelő hatása van, ami elősegíti az elhízást.

10. E407 – karragén sűrítőanyag: a vele végzett állatkísérletekben a bélrendszerben gyulladások és fekélyek jelentkeztek

Bogárliszt... Miben található?

Káros hatásai!

A bogárszármazékok patogén mikrobákkal, toxikus anyagokkal szennyezettek, emellett egyes részeik nem is emészthetőek az emberi szervezet számára, nem beszélve az allergiás reakcióról.

Ezekben az élelmiszerekben már most is van rovar:

Pick, Tuc, Tibi, Szamos is a listán !

Rejtett rovarszármazékok (ADALÉKanyagok):

Kármin (E120): Ez egy piros ételfesték, amelyet a bíbortetűből vonnak ki. Eperjoghurtokban, piros cukorkákban, gyümölcslevekben és bizonyos húskészítményekben (pl. párizsi, virsli).

Sellak (E904): A pajzstetű váladékából készül, és gyakran használják édességek (pl. drazsék) vagy gyümölcsök felületének fényesítésére.

Hogyan ismerhető fel?

Magyarországon a rovarfehérjét tartalmazó termékeket jól láthatóan meg kell jelölni. Keresse az összetevők között a latin neveket:

Acheta domesticus (házi tücsök)

Tenebrio molitor (közönséges lisztbogár)

Locusta migratoria (keleti vándorsáska)

Alphitobius diaperinus (alombogár).

SŐT!

A "bogárliszt" (általában porított rovarfehérje formájában) leggyakrabban az alábbi termékkategóriákban fordulhat elő:

Pékáruk és tésztafélék: Többmagvas kenyerek, zsemlék, kekszek, krékerek, tésztafélék és pizzák.

Snackek és édességek: Csokoládék, csipszek és sós pálcikák.

Reggelizőpelyhek: Különféle gabonapelyhek és müzlik.

Húshelyettesítők és húskészítmények: PICK termékek, kolbászok és levesporok.

Italok és szirupok: Sörszerű italok vagy alkoholmentes italporok.

1. Rovar alapú összetevők megnevezése

A leggyakrabban használt kifejezések az összetevőlistában (a magyar mellett a latin név is szerepelhet):

• Acheta domesticus (házi tücsök) – por, részben zsírtalanított por formájában.

• Tenebrio molitor (közönséges lisztkukac) – fagyasztott, szárított, por vagy fehérje formában.

• Locusta migratoria (keleti vándorsáska) – fagyasztott, szárított vagy por formában.

• Alphitobius diaperinus (kisebb lisztkukac/alombogár lárvája) – por vagy fehérje formában.

2. Összetevők megjelölése, Egyedi magyar szabályozás

Magyarországon az Agrárminisztérium szigorította a jelölési rendeletet, hogy a vásárlók könnyen elkülöníthessék ezeket a termékeket:

• Külön polc: A rovarfehérjét tartalmazó termékeket a boltokban külön polcon kell elhelyezni.

• Egyértelmű jelölés: A csomagoláson jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy a termék rovarfehérjét tartalmaz.

3. Allergiás figyelmeztetés a káros összetevőkre

Mivel a rovarfehérje allergiás reakciókat válthat ki (különösen a rákfélékre, puhatestűekre és poratkára érzékenyeknél), a termékeken kötelező allergén figyelmeztetést elhelyezni az összetevők mellett.